Gyönyörű a Himalája. Egy erős sodrású folyó mentén haladunk felfelé, amit többször is kereszteztünk az acéldrótból készült függőhidakon keresztül. Mind fel volt imazászlókkal díszítve.

Apró falvakon vágunk át, ahol az emberek nagyon barátságosak, mindenki mosolyog. A gyerekek édesek és remek fotótémák.

Egy jakcsorda ment előttünk egész délelőtt, amit nem volt könnyű megelőzni, de muszáj volt mert állandóan összefosták az utat előttünk. Volt, hogy szembe is jött egy szamárkaraván, amelyekre nagy gázpalackok voltak erősítve. Na, ha azok egyszer lecsúsznak a meredek sziklaoldalban, kész a tűzijáték.

Az ebédet ma is kihagytuk, majd este főzünk porlevest. Viszont az a sejtésünk, hogy kísérőink a mi fogyasztásunk után kapják az ellátmányukat. Ha csak teát iszunk, akkor csak teát kapnak. Ha eszünk, akkor ők is kapnak meleg ételt a fogadóstól. Amennyiben ez igaz, akkor kicsit éhesek maradnak a további úton, tekintve az Ari hátán utazó Maggis tésztákat, müzliszeleteket, Nutellás bödönöket és halkonzerveket.

Luck viszont bevágta a durcit, mert az ebédnek szánt megálló után szó nélkül előreloholt be sem várva minket. Eszik, nem eszik, kap, nem kap, ez így akkor sincs rendjén, mégiscsak neki kell mutatnia az utat. Felháborító a viselkedése.

Egész nap fel-le mentünk, ami annyira nem volt megerőltető, viszont az utolsó etap már csak felfelé vezetett. Ez nagyon kemény volt, éles emelkedő, feszes tempóban. Le is izzadtam rendesen, de délután négy körül Ari végre felkiáltott, hogy már látja Namche Bazar-t, az aznapi végállomást. A szállás kényelmes és olcsó és remek a kilátás a szemközti hegytetőre. Viszont alkonyat után, mikor már nem süt be a nap, egyből lehűl a levegő a szobában. Fűtés persze nincs, a zuhanyzóban pedig csak hideg víz folyik. Viszont csendben főztünk a szobában egy teát, meg egy adag forró levest, ami felmelegített. Este vacsorára azért le fogunk sétálni az ebédlőbe valami komolyabb kajáért. Lehet, hogy megkóstolom a jaksteaket, amit az étlapon láttam. Előfordulhat, hogy kicsit rágós lesz, hisz szerencsétlen állat egész életében húzta az igát, de azért muszáj egyszer kipróbálni.

Holnap itt maradunk Namche Bazarban egy napot pihenni, úgyhogy nem kell végre hajnalban kelnünk. Pihenünk, meg megnézzük a falut alaposabban. Na most megyek megnézem azt a jéghideg zuhanyt...