A tegnapi pihenő után teljesen újjászülettem. Tegnap még alig kaptam levegőt a kaptatókon, most meg repülök. Láttunk több fajdkakast is az út mentén, egész közelről. Na ők is repülnek.

fajd.jpg

Amúgy nagy a forgalom. A túrázók mellett, a helyiek is sokat használják a gyalogösvényt. Zsuzsa ezért adakozott is egy öregnek, aki az út karbantartására gyűjtött az egyik kanyarban ücsörögve.

donation.jpg

Én meg egy szembejövő helyivel beszélgettem, aki egy kész farakást vitt a hátán. Nagyon kemény a soruk. Mivel a Himalája ezen része nemzeti parkká van nyilvánítva, csak korlátozott mértékben engedélyezik a tüzelőnek való fa kitermelését. Fél évben egyszer egy hétre engedik meg nekik, hogy rőzsét gyűjtsenek és akkor is csak egy a meghatározott területről, ami adott esetben kilométerekre lehet az otthonuktól. Ez azt jelenti, hogy a srác reggel 5-kor kelt, hogy meg bírja tenni a több órás távot. Itt felpakol annyi fát, amennyit elbír és elindul visszafelé a falujába. Egy családban két ember kap engedélyt és gyakran csak egyszer tudnak fordulni egy nap. Szóval ilyen körülmények között kell felhalmozniuk egy télire való fűtést.

hegy.jpg

Kora délután elértünk egy buddhista kolostort, ahol találkoztunk két angol faszival. Viszonossági alapon készítettünk róluk fényképet, de aztán siettünk, mert kezdett az idő elromlani. Nyálkás köd ereszkedett a hegyre és elkezdett az eső is szitálni. Luck és Ari az ebédre már rá sem kérdezett…

pagoda.jpg

Az éjszakai szállás nagyon gyenge. Szinte egyedül vagyunk. Kíváncsiságból átsétáltunk a szemközti fogadóba, remélve, hogy összefutunk egy két ismerős arccal, de senkit sem találtunk. Se a két angolt, de még azt a három kanadait sem, akikkel sokáig együtt jöttünk a reggel. Nemhogy meleg zuhany, de már víz sincs a vendégházban. Mikor Zsuzsa kérdezősködött a mosdási lehetőségekről a fogadósasszony harsányan vihogva kivezette a kertbe egy csőhöz, ami egy forrás jéghideg vizét vezette a házhoz. El is sétáltunk a forráshoz feltölteni a palackokat. Mikor visszatértünk Zsuzsa nagy örömére egy kínai párocskát találtunk az ebédlőben. Most legalább lesz kivel társalognia.

forras.jpg

Észrevettük, hogyha mindhárman ugyanazt rendeljük vacsorára, kapunk repetát. A séf nem tudja belőni az adagokat, így mindig marad felesleg. Igaz nem egy csúcs szuper étel ez a dahl, de legalább olcsó és így végre jól is lakunk.

jakok.jpg

odvas.jpg