Csodát láttunk Agrában

2014.04.01. 00:34

Agráról mindenkinek a Taj Mahal jut eszébe. És ez jól is van így. Mi még két látnivalót terveztünk be, a Vörös Erődöt és a Baby Taj-t, amik bár kevésbé híresek, de nagyon ajánlotta a turistairodalom. Mindezekért és a vonatok zsúfoltságának köszönhetően a végén három napot voltunk kénytelenek Agrában tölteni. Ezt, a város ősszintén szólva sehogy sem érdemelte ki.

DSC_3662.jpg

A Vörös Erőd hasonló a Delhiben találhatóhoz, csak miután mindenki ezt dicsérte, így emellett döntöttünk. A maga nemében szép is és valóban remek a kilátás a városra és a Taj Mahalra, de ne várjon tőle sokat az ember. Az erődöt vizesárok veszi körül, ami iszonyúan bűzlött mikor ott jártunk.

IMG_4407.jpg

Az erődtől jó másfél órányi séta a Baby Taj, viszont a gyaloglást senkinek nem ajánlom. A forgalom iszonyú, nincs kiépített járda, az utcán pedig nagyon sok kétes kinézetű alak mászkál. Én Agrában éreztem a legkevésbé biztonságban magam.  Fényes nappal is olyan arcok járkáltak, hogy jajj, és nem egy utcából azzal a lendülettel fordultunk ki, ahogy be, bízva abban, hogy senki nem veszi a fáradtságot, hogy kövessen. Megesett egyszer, hogy hazafelé menet a parkban a gyerekek féltéglákat dobáltak felénk, és mondhatni szerencsés eset, hogy az nem a fejünkre esett. Bár a Gyöngyi lábát az egyik súrolta…

DSC_3694.jpg

A Baby Taj, pontosabban I'timād-ud-Daulah mauzóleuma, hasonlóan nagyobb társához az Agrát átszelő Jamuna folyó partján fekszik, csak éppen feljebb a folyón és éppenséggel a túlpartján. A folyót több híd is keresztezi, de egyik sem építészeti műalkotás. Egyáltalán, maga Agra nem szép. Egy nagy iparváros, amelybe csak random épült a Taj Mahal. A maharadzsa elképzelése volt, hogy egy folyópartra kell építeni a kedvese mauzóleumát és a gép Agrát dobta ki, mint többé-kevésbé megfelelő helyszínt. Az építész az épületet fa cölöpökre építette, hogy a gyakran áradó folyó ne tegyen kárt az alapzatban. Azonban az egyre kevesebb csapadék és a folyó menti gyárak egyre nagyobb vízfelhasználása miatt a víz szintje az utóbbi években már nem éri a kívánt mértéket. Épp ezért a cölöpök kezdenek olyannyira kiszáradni, ami már veszélyezteti az épület biztonságát. No nem fog összedőlni, de ha mégis, akkor azt úgy oldották meg, hogy a négy torony kifelé dőljön. Az iráni építész ugyanis, habár Agrában nincsenek pusztító földrengések, a hazai tapasztalatok alapján tuti biztosra ment.

DSC_3637.jpg

A Taj Mahal pénteken zárva van, így szombaton kis millióan rohanják meg, de nem kételkedem abban, hogy a hét többi napján is tömve lehet, mint a karácsonyi pulyka. Szóval, ha valaki meglátogatja, akkor készüljön fel a kilométereken át kígyózó sorokra. A külföldi turistáknak, így nekünk is annyiban szerencsénk volt, hogy a sor elejére engedtek. Igaz, míg egy indiai 50 rúpiát fizet a belépőjegyért, addig mi 650 rúpiát perkáltunk le. A bejáratnál igen komolyan veszik a biztonságiak az ellenőrzést. Érdemes letenni a táskákat a megőrzőben, mivel ételt, italt, rágógumit, svájci bicskát, fémbögrét, fejlámpát, kézigránátot stb. tilos bevinni. Miután átjutott az ember a fémkereső kapun, fel lehet készülni a további sokadalomra. Fényképezésnél ne várjuk ki a sorunkat, felesleges. Az illedelmesek alulmaradnak, az erőszakosabbak pedig saját képet készíthetnek a Taj Mahalról.

Agra - Greg&Gyöngyi.jpg

A főépület előtt le kell vennünk a cipőnket, papucsot kap mindenki, ami hamar el fog szakadni. Odabent a nyomorgás fokozódik és gyilkos lábszaggal párosul. Fényképezni elvileg nem lehetett, de esély sem volt arra, hogy ezt nekünk, vagy bárki másnak megakadályozzák. Amúgy a koporsót szépen faragott rács veszi körül, így nem sokat láttunk.

DSC_3800.jpg

És készüljünk fel, hogy nem csak a Taj Mahallal fényképezkednek az indiaiak, hanem a külföldi turistákkal is. Feltűnt, hogy nem egyszer úgy pozícionálták a képeket, hogy a háttérben mi is látszódjunk. Csíííz!

Normális esetben odajöttek és felkértek minket a közös fotózásra, bár a biztonsági őrök próbálták az ilyen embereket helyreigazítani. Igaz, ami igaz kis idő után már fárasztó is volt. Sokáig nem is lehetett megmaradni egy helyen, gyorsan megkörnyékezték az embert. Mindazonáltal Gyöngyi volt a kedvenc, biztosra veszem, hogy számtalan facebook profilon szerepel.

Couchsurfinges szállásadónk is nagyon kedves volt. Mivel idegenvezetőként dolgozott, rengeteget tudott a Taj Mahalról. Esténként pedig sokat megtudtunk tőle az indiai szokásokról is. És ha már szokások, külön érdekesség volt az egyik este a háza előtt elhaladó nászmenet. A fiatal vőlegény nagy csinnadratta közepette indult a leánykérésre. Hát sok boldogságot az ifjú párnak!