Mi a helyzet Iránban?

2014.01.12. 18:02

Mivel Iránnal kapcsolatban rengeteg téves elképzelése van a nyugati embereknek, ezért ezt a bejegyzést ezek eloszlatására szánnám.

Biztonság

Először is az irániak nagyon kedvesek és egyáltalán nem veszélyes ebbe az országba utazni. Iránban a közbiztonság talán jobb, mint Magyarországon. Mohammad, esfehani barátom szerint a legnagyobb problémát a drogkereskedelem és a drogfogyasztásból adódó bűncselekmények jelentik. Ez mindenekelőtt az Afganisztánnal való hosszú határszakasz áldatlan hozadéka.

Az irániak nem arabok, hanem perzsák és igen rossz néven veszik, ha ezt valaki eltéveszti. Az irániak közt nincsenek „terroristák”. A 9/11-es támadás kitervelésében és végrehajtásában egyetlen iráni sem vett részt, sokkal inkább szaúd-arábiai, amely ország érdekes mód az USA szövetségese a térségben.

01 - mecset.jpg

Vallás

Az irániak legtöbbje muzulmán vallású, de nagy többségben (89%-ban) síita és nem szunnita. Az iszlám mindkét ága elfogadja az Ó- és Újszövetséget és prófétának tekinti Mohamed mellett Mózest, valamint Jézus Krisztust is, azonban a síiták csak a Próféta utódait tekintették legitim vezetőknek, míg a szunniták oldalági rokonokat is. Ennek következtében a vallási hagyomány tekintetében is sok az eltérés. Az a tény viszont, hogy a világon az iszlám vallásúakon belül a síiták aránya alig több, mint 10 százalék és ezek nagy része is Iránban él, komolyan hozzájárul ahhoz, hogy Irán elszigetelődött a többi muzulmán országtól.

02 - ima.jpg

Nők

A nők nem élnek olyan elnyomásban, mint az arab országokban. Nyilvános helyen fejkendővel (ún. hedzsáb) kell eltakarni a hajukat és a vállukat, valamint nem lehet szabadon a lábuk sem, de nem kötelesek a mindent még a szemet is eltakaró teljesen zárt (az ún. burkát) hordaniuk.

03 - lányok.jpg

Hozzáteszem, ha hazaértek, vagy ha a munkahelyen megtehetik, esetleg a repülőn már átlépték az országhatárt egyből veszik is le a fejkendőt. Mindazonáltal vannak konzervatívabb családok, ahol meggyőződésből, hagyományból, vagy a korra való tekintettel hordanak csadort. Ez az apácákra emlékeztető fekete ruha, ahol az arc szabadon maradhat. A muzulmán nők öltözködéséről többet itt lehet olvasni. Ahogy megtudtam a csador hordását főként az állami hivatalokban dolgozó férfiak várják el asszonyaiktól, elsősorban az előléptetés érdekében. A nők mindazonáltal teljes mértékben részt vesznek a köz- és üzleti életben, egyetemen tanulhatnak, munkát vállalhatnak, sőt a politikában is részt vehetnek csakúgy, mint nálunk.

06 - asszonyok.jpg

04 - divat.jpg

Politika

Az irániak nem utálják sem az Egyesült Államokat, sem Izraelt, de nem szívlelik az említett két ország politikai vezetését. Gyorsan hozzáteszem a korábbi iráni miniszterelnök Izraellel kapcsolatos kijelentései sem elfogadhatóak. A történelmi események fényében (miszerint az amerikai hírszerzés 1953-ban puccsal megbuktatta a demokratikus úton megválasztott iráni miniszterelnököt és visszahelyezték a sahot uralmába, hogy az államosított kőolajkészleteket visszaszerezzék) nem csodálkozok, hogy nem kedvelik az amerikai kormányt.

Az irániak elnyomásban élnek. A sah (amerikai bábjátékos) ellen 1979-ben kirobbantott forradalom vezetője, Khomenei ajatollah a túlzottan vallásos államberendezkedés híve volt és iszlamista reformokat vezetett. Ő lett Irán legmagasabb rangú vallási és politikai személyisége, aki gyakorlatilag ellenőrzést gyakorolt mind a törvényhozó, mind a végrehajtó, mind a bírói hatalom felett. Jelenlegi utódja Ali Khamenei sem változtatott ezen, hatalma így élete végéig biztosítva van és a rákövetkező „Legfőbb Vezető” is feltehetően a vallási vezetők csoportjából (Szakértők Gyűlése) fog kikerülni. A rendszer megváltoztatására, ahogy beszélgettem a fiatalabb generációval nem sok esély van. Hosszeinnel a shirazi buszpályaudvaron ismerkedtem meg, tőle kérdeztem, hogy ha ennyire nem tetszik a rendszer, miért nem próbálkoznak megmozdulásokkal, tüntetésekkel változtatni rajta. Ő erre csak annyit felelt, hogy a jelenlegi rendszer is egy forradalom eredménye, így nem akarnak még jobban rontani a helyzeten. Amit kedvelek az irániakban, az a felhőtlen derűlátásuk. Hosszein bízik az új megválasztott miniszterelnökben, Rohani-ban, és reméli, hogy az megszünteti az elődje (Ahmadinejad) által erőltetett elszigetelődést, felvesz a kapcsolatot mind a környező, mind a távoli országokkal. Irán gazdaságát ugyanis erősen megviselte a gyenge külkereskedelmi kapcsolatok miatt visszaeső áruforgalom. Mindenekelőtt természetesen az Iránra kivetett embargó az, ami visszaveti a fejlődést, pedig az ország mind az erőforrások, mind a képzett munkaerőt tekintve remek potenciával rendelkezik, de sajnos az ország téves megítélése elriasztja a befektetőket.

07 - benzin.jpg

Szerző: greg.patko

Címkék: iszlám síita Irán