Az újabb éjszakai vonatút Ko Samui felé elég nehezen volt elviselhető. Nem a velünk utazó tüntetők tömege miatt, bár néha kínos volt a földön is fekvő emberek kerülgetése, hanem inkább a szűk kényelmetlen fapados székeket volt nehéz megszokni.

Surat Thaniba érkezve még buszra váltottunk, majd a Donsak Piertől menetrend szerinti hajójárattal jutottunk el a meseszigetre.

Kicsit féltünk, hogy a rossz időjárás elrontja a hangulatát az utazásnak, ugyanis a thai félsziget keleti oldalán január felé még tart a monszunidőszak. Délutánonként megjelennek a felhők és szemerkélni kezd az eső. Bár a levegő nem hűl le, a tenger nem mondható túl melegnek, tajtékos hullámok borítják el a felszínét és elég zavaros a víz a búvárkodáshoz.

Mindezek ellenére remekül szórakoztunk Ko Samuin, amely pont az a hely, ahol mindenki megtalálja a maga számítását. Hosszú tengerpartján a homokos pálmafás strandok és a meredek, mélybe szakadó sziklák váltják egymást. A teljes ellátást biztosító csodás luxus resortok mellett az olcsó hátizsákos fogadók is megtalálhatóak. A nyüzsgő bároktól, éttermektől és a forgataggal teli éjszakai piactól kellően messze a pihenésre vágyóknak csendes falvak biztosítják a nyugalmat. Ha valaki búvárkodni, vagy tengeri kajakozni szeretne adott a lehetőség, ugyanakkor a sziget belsejében csodás vízesések és felfedezésre váró túraösvények várják a kalandvágyókat. A kultúrára ácsingózó turistákat Ko Samui számos buddhista és hindu szentélye és díszes temploma várja tárt karokkal.

A sziget bejárásának legegyszerűbb módja a motorkerékpár. Mi is béreltünk az ott töltött három napra egy-egy robogót és mindenhová azzal mentünk.

Szóval a fenti turistairodát idéző látványosságok pontokba szedve.

A homokos pálmafás tengerpart:

A sziklák:

A resort:

A hátizsákos:

A nyüzsgő bár:

A „Night Market”:

Kajakozni nem voltunk, mert nagyok voltak a hullámok, helyette lehet elefántogolni:

Ám, nekünk ez elvette a kedvünket tőle:

Szóval inkább felmásztunk az említett zuhatagokhoz:

Az elmaradhatatlan kultúrprogram:

És aki ott tárt karokkal várt minket: